Gyerekkoporsót vitt Orbán felcsúti házához, eljárás indult ellene
Ugyanaz az aktivista akciózott „A magyar fiatalság jövője” feliratú koporsóval, aki nemrég fekete fóliával vonta be a csákberényi szovjet emlékművet.
Ugyanaz az aktivista akciózott „A magyar fiatalság jövője” feliratú koporsóval, aki nemrég fekete fóliával vonta be a csákberényi szovjet emlékművet.
Katartikus össznemzeti élmény volt az 1989. június 16-ai, Hősök terei gyászszertartás, melynek kiharcolóit és megszervezőit – más zavaró körülménnyel egyetemben – a NER-nemzedék múlteltörlő buzgalommal igyekszik kiretusálni a köztudatból.
Emigrálása után 31 évvel, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésekor „illetlenül” hosszú, ám annál figyelemreméltóbb sírbeszéddel tért vissza, s köszönt be ismét a magyar nyilvánosságba a múlt héten, 97. évében Párizsban elhunyt Méray Tibor.
Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén, 1989. június 16-án a 301-es parcellában Méray Tibor búcsúztatta az 1958-as justizmord áldozatát. „Illetlenül” hosszú, majd negyvenperces sírbeszéde azonban messze túlnőtt a méltatáson: történeti keretbe helyezte 1956-ot és a forradalom ikonikus miniszterelnökét. A gyászünnep előtt hosszú, kétrészes levélinterjút adott az akkor igen fajsúlyos napilapnak, a Magyar Nemzetnek. Ezzel a hazai magyar nyilvánosságba ismét beköszönő, heteken keresztül, többszöri levél- és faxváltással formálódott vallomástétel-részlettel idézzük fel a november 13-án Párizsban 97. évében elhunyt Méray Tibor életútját.
A múlt héten elhunyt Rajk László színes és kreatív építészi, látványtervezői munkáival több műfajban is maradandót alkotott.
Szinte tökéletesre sikeredett a Kádár által kivégzettekről szóló megemlékezés ürügyén a Kádár-rendszer állami fölmagasztalása. Együtt van minden: állami történetírók, ideológiai iránymutatás, vurstli, kommersz zene és kommersz barack. Már csak a Dolly Roll és a Neoton Família hiányzott. A hvg.hu egykori Fidesz-tag szerzőinek írása a rendszerváltó emlékév vasárnapi nyitányáról.
Az állambiztonsági szolgálatok utolsó nagy erőbedobásainak egyike volt Nagy Imre és társai újratemetése, de már csak furcsa kibicként vettek abban részt. A folyamatot megállítani nem, legfeljebb már csak befolyásolni akarhatták, a hatalmas igyekezetben két ügynöktől is szó szerint ugyanaz a jelentés született.
A miniszterelnök feleségével látogatott el a temetőbe.
Jánosi Katalin harminc évvel ezelőtt nem gondolta volna, hogy lesz egy új önkényuralom Magyarországon. A Nagy Imre Alapítvány kurátora a hvg.hu kérésére visszaemlékezik, mi történt az újratemetéskor, amit ő nem is hív újratemetésnek. A Hősök terén összegyűlt tömeg emelkedett némasága, a nemzet lelkiismeretének hangjai, a gyász és a tisztelet nagy emberi kárpótlást nyújtottak neki 1989. június 16-án. De – veti fel – talán mégsem Orbán Viktorra kellett volna bízni a feladatot, hogy szóljon az összegyűltekhez. Elmondja azt is, mi bántotta igazán abban a beszédben.
A volt külügyminiszter beszélt a Népszavának arról a legendáról is, hogy Antall József Orbán Viktort szemelte volna ki utódjául.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze is ott volt harminc évvel ezelőtt Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén. Iványi Gábor azt mondja, a fájdalom friss könnyeit látta az elhunytak szeretteinek arcán, Orbán beszédére pedig nem igazán emlékszik a Hősök teréről. De már akkor sejteni lehetett az autokrácia való hajlamot a kormányfőben. Interjú.
1989. július 6-án a bíróság rehabilitálta Nagy Imrét. Ugyanezen a napon meghalt Kádár János.
Egy nap - öt hír, amiről mindenki beszél: újabb fordulatok a bankárháborúban; több ezer fős leépítések jöhetnek a kormányzati háttérintézmények megszüntetése miatt; megtudtuk, hogyan lehet elbánni a munkahelyek rémeivel; mindenki böngészheti a Nagy Imre-per előkészítésében részt vevő állambiztonságiak névsorát; elhallgatott családi titkokról is mesélt a hvg.hu-nak Grecsó Krisztián író.
Az újratemetés évfordulóján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) nyilvánosságra hozta a Nagy Imre és társai perének előkészítésében részt vevő állambiztonsági beosztottak és vezetők névsorát, hivatali karrierútját.
Egykori államvédelmis ügynököt irányított Nagy Imre és társai újratemetésének idején a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára – írja az Index. Az Amur nevű ügynök a Hősök teréről jelenthetett Tasnádi Lászlónak, aki a 80-as években a III/II-es osztály egyik vezetője volt. Az államtitkár a napokban kipattant botrány ellenére nem mond le.
Orbán Viktor a Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédére emlékezve azt mondta: akkor jött rá arra, hogy nem az a fontos, tud-e jókat mondani, hanem hogy mit idéz elő az emberek fejében, amit mond. A beszéd segítette őt a magyar politikai elit megismerésében, mert aki utána gratulált neki, azokat jó gondolkodású embereknek vélte, akik viszont "húzták a szájukat", azokról azt gondolta, hogy sosem szabad megbízni bennük - mondta a Duna Tv-ben.
1989. június 16-án, ma 25 éve temették újra Nagy Imrét és társait. A szervezők annak idején néhány ezres tömegre számítottak, ehelyett több százezren jelentek meg a Hősök terén tartott szertartáson. A Műcsarnok homlokzata előtt már reggel elhelyezték Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József koporsói, valamint és az ismeretlen mártírokat jelképező koporsó, melyre az 1956-os forradalmat szimbolizáló lyukas magyar zászlót terítettek. 10.10-től 45 percen át felolvasták az 1956-ot követő kivégzések áldozatainak névsorát. A 11 órakor kezdődött koszorúzási rendbe csaknem 70 szervezet iratkozott fel. Elsőként Nagy Imre szülővárosa, Kaposvár polgárai helyezték el a kegyelet koszorúját. A járókelők egyperces néma megállással, a gépjárművezetők megállással és dudálással tisztelegtek Nagy Imre és mártírtársainak emléke előtt. Ezt követően felszólalt Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor. A legnagyobb vihart kavaró beszédet utóbbi mondta, aki először követelte az országos nyilvánosság előtt a szovjet csapatok kivonását.A temető kapujában újabb százak várták a menetet.
A permanens hazudozás politikai kategória, és nincs az a nyilvánvaló hazugság, amelyet egy hatalomra jutott, vagy akár csak kiépülő diktatúra ne tudna lenyomni alattvalói torkán. Ez történt Nagy Imre és társai újratemetésének harmincadik évfordulóján, amelyet Orbánék a hazugság felmagasztosulásának ünnepévé emeltek. Vélemény.
Harminc év múltán először követhetjük végig, miként kerültek elő a föld alól az 1956-os forradalom titokban és brutális kegyeletsértéssel eltemetett mártír vezetői a rendszerváltás tavaszán. Június 14-én a Nyílt Társadalom Archívum három helyiségében reggeltől estig összesen 21 órányi filmet vetítenek le. Ebből 13 óra Nagy Imre és társai exhumálásának hat napjáról szól. Arról, ahogy megtalálták őket, ahogy a rokonok és harcostársak, a szakértők és hivatalnokok, valamint a sírásók átélték és kommentálták ezt a megrendítő folyamatot.
Az elmúlt években azt tapasztaltuk meg, hogy a demokrácia és az orbánizmus összeegyeztethetetlenek. Vélemény.